Megszólítás eszközei | Magyar Mária Légió Régiája

CSODÁSÉREM

1830. november 27-én az irgalmas nővérek párizsi anyaházának kápolnájában Szűz Mária Labouré Katalin nővér közvetítésével ajándékozta a világnak a „csodásérmet”. Később – lelki vezetője utasítására – Katalin így írta le látomását: „A Szent Szűz félgömbön állt. Hófehér ruhája a hajnalpír színében játszott. Kezében egy kisebb gömböt ajánlott fel Istennek: E gömb jelenti az egész világot, és minden egyes embert. A Szűzanya ujjain ékköves gyűrűk fényt sugároztak a földre: ´Ezek a kegyelmeket jelentik, melyeket azokra árasztok, akik kérik.´ Majd eltűnik a kis gömb. A Szent Szűz anyai szeretettel tárja kezét a föld felé, alakja köré ovális keret képződik a felírással: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk! ´Készíttess érmeket erre a mintára. Akik bizalommal hordják, sok és nagy kegyelemben részesülnek´ – hallom a megbízást, majd megfordul a kép. Nagy M betűt látok kereszttel, alatta a két Szent Szív: Jézusé töviskoszorúval és Máriáé tőrrel átszúrva. Az egészet 12 csillag veszi körül. Amikor arra gondolok, hogy nem kell-e ide is felírás, hallom a feleletet: ´az M és a két szív eleget mond´ – ezzel a jelenés véget ért.”

Látomásairól és küldetéséről Katalin beszámolt lelkiatyjának, aki sokáig nem hisz neki. Végre két év múlva mégis megemlíti Párizs érsekének, aki figyelmesen hallgatja, majd elrendeli, hogy készítsék el az érmeket. „Ez is eszköz a Szent Szűz tiszteletére” – mondja. Az első csodás kegyelmet mindjárt megtapasztalhatta az érsek maga. Azóta számtalan testi-lelki gyógyulás, imameghallgatás, Szűz Mária különös védelme kíséri az érem útját. A nép hamarosan a „csodás” jelzővel látja el. Gyorsan elterjedt az egész világon. 1836-ban az érsek kivizsgáltatta az éremmel kapcsolatos csodákat. Szerették volna hallani a látnokot is. Katalin nővér kérte lelkivezetőjét, hogy ne árulja el kilétét – ez a Szent Szűz határozott kívánsága – haláláig ismeretlen maradt. Ő a bizalom és hallgatás szentje.

Labouré Katalin1806. május 2-án született Közép-Franciaországban, vallásos, 11 gyermekes családban. Kilencéves volt, amikor meghalt az édesanyja. Fájó szívvel karolta át a Szent Szűz szobrát, kérve: „Ezután Te légy anyám!” – az elárvult családnak ő lett kis gazdasszonya, munkájához az imádságból merít erőt. 18 éves korában érezte Isten hívását. Álmában Szent Vincét látta, aki a betegek ápolására buzdította. Sok nehézség után 1830 áprilisában kezdte meg a noviciátust a Szent Vince Szeretet Leányai Társulat párizsi anyaházában. Ekkor kezdődtek a látomásai. Katalin nővér élete nagy részét Párizs egyik munkásnegyedében – Reuilly-ben – töltötte. 45 éven át nagy szeretettel, türelemmel gondozta itt a szegény öregeket. Azon fáradozott, hogy békésen éljék le hátralevő napjaikat. Amikor már nehezen tudott járni, a portán teljesített szolgálatot, mindenkinek jó példát adva. „Istent látta mindenben és mindent Istenben látott” – hangzott el a szentté avatásakor. Negyvenhat éven át őrizte gyönyörű titkát. Az érdeklődők kíváncsi kérdéseit mindig ügyesen kivédte – elterelve magáról a figyelmet.

Halála előtt főnöknőjével közölhetett mindent. „Én csak puszta eszköz voltam. A Szűzanya nem az én kedvemért jelent meg” – mondotta. Alázatos és egyszerű volt 1876. december 31-én bekövetkezett haláláig.

1933-ban avatta boldoggá XI. Piusz pápa.Ekkor exhumálták, 57 év után. Teste teljesen épségben maradt, sőt kezeiről – melyek életében magán viselték súlyos ízületi betegségének nyomorító jeleit – eltűntek a betegség jelei. „A bőr és izomzat ép, csontok, porcok rugalmasak, köröm, haj természetes állapotban. Szeme is ép, még kék színét is megőrizte” – olvasható az exhumálási jegyzőkönyvben.

1947-ben XII. Piusz pápa avatta szentté. Ő mondotta róla: „… Katalin nővér a XIX. század egyik legkiemelkedőbb szentje és misztikusa, akinek hitelességét már életében csodák tanúsították…”

A jelenések kápolnája – a párizsi Rue du Bac 140. – Lourdes után a leglátogatottabb kegyhely Franciaországban.

XIII. Leó pápa 1884. július 23-i dekrétumában rendelte el a Csodásérmű Boldogasszony ünnepét november 27-re.

—————————————–

Az európai forradalmak történetében Franciaországnak szomorú dicsőség jutott. A francia föld forradalmai ugyanis a 19. században mind vérengzés, mind egyházellenesség tekintetében kitűntek. Csodálatos, hogy a nagy hagyománnyal rendelkező francia egyház virágai minden pusztítás ellenére gazdagon pompáztak 19. század folyamán is. Ebben a században élt pl. Viennay Szent János, ebben a században került sor a csodásérem, La Salette és Lourdes jelenéseire, ebben a században élt Lisieaux Kis Szent Teréz stb. Az 1830. július 18-ról 19-re virradó éjszakán, mindössze nyolc nappal az újabb forradalom kitörése előtt, Párizsban csodálatos esemény történt. Labouré Szent Katalin a Rue du Bac 140. sz. alatt álló vincés kolostor kápolnájában először találkozott a Szent Szűzzel. Néhány hónappal később, november 27-én este fél hatkor pedig egy újabb látomásban megkapta a csodásérem tervét, s azt a felszólítást, hogy legyen hűséges terjesztője az éremnek.

Labouré Szent Katalin 1806. május 2-án született egy Fain-les-Moutiers nevű faluban. Szüleinek kilencedik gyermeke volt. 1815. október 9-én meghalt a család szíve, az édesanya, 11 árvát hagyva maga után. A kis Katalin a Szent Szűzben talált édesanyára. Katalin 1830 elején követte nõvérét, Lujzát a Szeretet Leányai Társulatba. Jelöltidejét Chatillon-sur-Seinben kezdte, de április 21-én már Párizsban készült tovább Isten ügyének szolgálatára.

1830. július 18-án, éjjel fél 12-kor egy 4-5 évesnek látszó, fehér ruhába öltözött fiúcska költötte fel álmából: „Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár reád!” – szólt hozzá. Katalin a döbbenettől szólni sem tudott. Gyorsan felöltözött, s a fiúcska kíséretében a kápolnába sietett. A jelenés két órán át tartott. A Szent Szűz jelezte a rá váró tennivalókat: „Gyermekem, Isten egy feladatot bíz reád. Sokat kell majd szenvedned, de szívesen kiállod, ha meggondolod, hogy ez az õ dicsőségére szolgál. Fölismered, ami Istentől jön, s nem lesz nyugtod, míg lelki vezetőddel nem közölted. Sok ellentmondásban lesz részed, de ne félj, mert a kegyelem veled lesz…” A Szűzanya sok mindent elmondott még Katalinnak, de a csodáséremről még nem esett szó. Jelezte a hamarosan kitörő forradalom pusztítását, de megígérte, hogy Szent Vince társulatát meg fogja őrizni. Katalin hallgatott élményeiről. Egyedül gyóntatójával osztotta meg titkát.

1830. november 27-én világossá vált Labouré Szent Katalin küldetése. A jelzett nap estéjén fél hatkor a Szent Szúz újabb látomásban mutatta meg neki a csodásérem tervét. Katalin a Szüzet kitárt karokkal látta. A Szűzanya ujjain drágakövek voltak, amelyekből több fénysugár áradt. Ezek a kegyelet jelezték. A Szent Szúz körül arany felírás volt olvasható: „Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!” A jelenés Asszonya felszólította Katalint: ”Készíttess erre a mintára érmeket! Mindazok, akik nyakukon viselik, sok és nagy kegyelemben részesülnek. Túláradó kegyelmet kapnak azok, akik bizalommal viselik.”

Ezt követően megfordult a kép, s a látnok az érem hátoldalát látta. Középen nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta pedig két szív. Az egyiken töviskoszorú, a másikat tõr járta át. Az egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte. Néhány héttel később, decemberben a jelenés és a rá vonatkozó felszólítás megismétlődött. Utolsó látomásában a Szűzanya tudtára adta Katalinnak: „Leányom, most már nem jövök többé, csak imáidban hallod szavamat.” Ezzel kezdetét vette a csodásérem világméretű hódítása.

Katalin gyóntatója, Aladel atya csak 1832-ben közölte az eseményeket Párizs érsekével, Louis Jacinth de Quélennel. Az érsek az érem elkészítésében lehetőséget látott a Mária-tisztelet terjesztésére, és megadta az engedélyt. Sőt mi több, a júniusban elkészült érmék első terjesztője éppen de Quélen érsek volt. A feltűnő megtérések és a mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették az érmet, s maga a nép nevezte „csodásnak”. Innen származik a „csodásérem” elnevezés. Néhány hónap elteltével a különféle gyárak már milliószámra verték az érmeket, az emberek pedig hittel viselték.

XVI. Gergely pápa is tisztelte a csodásérmet, s állandóan szem előtt tartotta. De Quélen érsek megbízásából Guillou atya 1834-ben kiadta az első hivatalos közleményt az éremről. Aladel atya még ebben az évben megírta az érem történetét, amit százezres példányszámban vásároltak az emberek, s öt év alatt hét nyelvre fordították le. Párizs érseke az ügyben hamarosan megindította a hivatalos vizsgálatot, s 1836. febr. 16-tól július 13-ig tizenkilenc ülés foglalkozott a csodáséremmel, illetve a vele kapcsolatos csodákkal, majd a résztvevők hitelesnek nyilvánították az eseményeket, és igaznak a csodásérem történetét.

De Quélen érsek kérésére XVI. Gergely advent második vasárnapjára ünnepet engedélyezett a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. 1839-ben pedig kieszközölte a Szentszéktől, hogy a Lorettói litániába foglalják bele a következő könyörgést is: „Eredeti bűn nélkül fogantatott Királyné, könyörögj érettünk.” A lánglelkű érsek a Notre-Dame templomban külön trónust emelt a csodásérem bronzba öntött másának.

X. Piusz pápa 1909. július 8-án jóváhagyta a Csodásérem Társulatát és működési szabályzatát. Ennek célja a Szűzanya tiszteletének és a csodáséremnek a terjesztése. Labouré Szent Katalin alázatosságára jellemző, hogy a csodáséremről élete során mindössze két emberrel beszélt: gyóntatójával és rendi elöljárójával.

A szent látnok 1876. december 31-én hunyt el. A csodásérem és a hozzá fűződő ígéret természetesen ma is érvényes. Viselése és a fohász imádkozása ma is kegyelmek forrása. A csodásérem beszerzése bármikor lehetséges, és viselése mindenkinek ajánlatos.

dr Antalóczi Lajos atya

A RÓZSAFÜZÉR

Rózsafüzér imádság

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Mindörökké! Ámen.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ámen.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, Mennynek és Földnek teremtőjében. És a Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát; a test feltámadását és az örök életet. Ámen

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved; jöjjön el a Te országod; legyen meg a Te akaratod; amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen

Az örvendetes és a világosság rózsafüzérénél:

1.) Üdvözlégy Mária! Kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus, aki hitünket növelje